K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Szent Annáról a legenda és a művészetek nyelvén
2019. augusztus 13. - Értékeink-örökségünk
« vissza
aharomszentanyaanna-maria-erzsebet-legregebbisztanna-abrazolas8szazad-roma.jpg, A három Szent Anya (Anna, Mária, Erzsébet) - legrégebbi Szt Anna-ábrázolás (8. század, Róma)
A három Szent Anya (Anna, Mária, Erzsébet) - legrégebbi Szt Anna-ábrázolás (8. század, Róma)
Szent Annáról a legenda és a művészetek nyelvén
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Július 26-a a katolikus naptárban Szent Anna és férje, Szent Joachim ünnepnapja, személyükben a Boldogságos Szűz Mária szüleire, illetve Jézus Krisztus nagyszüleire emlékezünk minden évben. Az Anna név jelentése a héberben ’kegyelemmel áldott’, Joachimé pedig ’Isten megvigasztal’.
Szent Anna a Veszprémi Egyházmegye védőszentje. A katolikus világegyházban legendája alapján, mint az anyaságra vágyók, anyák és nagyanyák segítőjére, a keresztény nagycsalád, nemzetség oltalmazójára, a gyermekáldás patrónájára is tekintenek:

Szent Anna! Máriának
Szülője, gyámola,
Feléd száll az anyáknak
Kérése, óhaja.
A kit követniök kell,
Te vagy a példakép,
Óh áldd meg gyermekökkel
Az anyák seregét.
Kérj mennyben szent kegyelmet,
- Ha kéred megleszen -,
Hogy éljen minden gyermek
Szentül, erényesen.

Szent Anna emlékét az ószövetség távoli világából a szent hagyomány őrizte meg számunkra. Az egyház által hivatalosnak, kánoninak elfogadott evangéliumok Szent Anna és Joachim nevét nem említik, róluk csak az apokrif iratokban, elsőként Jakab protoevangéliumában (előevangéliumában - az i. sz. 2. századból) olvashatunk és gazdag hagyománykincs is őrzi emléküket.
Legendájuk szerint Joachim Názáretben vette feleségül a hozzá hasonlóan Júda nemzetségéből származó Annát. Már húsz éve éltek együtt, de gyermekük nem született. Az idős házaspár siratta meddőségét. Joachim, mikor Istennek engesztelésül áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, Iszakár, a főpap visszautasította az ajándékát, mondván: bűnös kézből nem fogadhatja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. Az ószövetségi nép ugyanis úgy gondolta, mivel a gyermek Isten ajándéka, ha valakinek gyermektelen a házasélete, az az Úr büntetéséből fakad. Joachimot a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szavai igazsága mellé bizonyságul hozzáfűzte, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen hálát adni leendő várandósságáért. Mikor Joachim és Anna találkoztak, boldogan osztották meg látomásukat egymással, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, Máriát, a majdani ’Istenszülő’ Szűzanyát. A gyermeket azután három éves korában a jeruzsálemi templomban Istennek szentelték. Joachim hamarosan meghalt, Anna azonban megérte unokája születését. A legenda szerint kicsi Jézus ott állt halálos ágya mellett, és békés, nyugodt halállal ajándékozta meg nagyanyját.

Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13–14. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a keresztények, ekkor élénkült fel ugyanis az Üdvözítő szülei-nagyszülei iránti tisztelet is. Hazánkban Mária édesanyját Szent Anna asszonyként, máskor a Kedd asszonyaként emlegetik hagyományosan. Ez utóbbi név összefüggésben van azzal, hogy a legenda szerint Szent Anna életének fontos eseményei kedden történtek: kedden született, kedden foganta és szülte meg Máriát és kedden is halt meg. Kedden éppen ezért régebben bizonyos asszonyi munkák: szövés, fonás, varrás végzése tilos volt a nők körében a tisztelet jeleként.

Anna névünnepének dátuma halálának feltételezett napja, valójában azonban egy templom felszentelésének időpontja. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.

Jankovics Marcell Jelképkalendáriumában ír arról is, hogy egy középkori legenda (Trinubium) szerint „Anna Joakim halála után újból férjhez ment. Férjétől, Kleofástól fogant a „második Mária”, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, akik közül hárman apostolai lettek: Júdás Tádé, zelóta Simon és a kisebbik Jakab. Mikor pedig Kleofás is meghalt, Anna ismét férjhez ment egy Salamon nevű férfihez. Neki szülte a „harmadik Máriát”, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.”
A későközépkorban heves vita folyt Anna három házasságának története körül, mondván az apokrif evangéliumban ez a történet nem szerepel, csak egy kétszáz évvel későbbi legendában fogalmazódott meg először. Az Anna három házasságát hirdetők viszont a legenda hitelességét azzal bizonygatták, hogy az ősi héber törvények előírták, hogy a férj elhalálozása esetén fivérének feleségül kellett vennie az özvegyet. Joachim halála után Anna férje öccséhez, Kleofáshoz ment férjhez, majd az ő halála után a harmadik testvérhez, Salamonhoz. A másik oldal viszont azzal cáfolt, hogy Anna meddősége, és a protoevangélium elbeszélése, miszerint idős korában, isteni kegyelem lévén született meg lánya, Mária, nehezen összeegyeztethető a Trinubium legendával.

A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát kultuszának sokrétűsége mutatja. Patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függött össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. A kádárok is tisztelték, mondván, Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a Megváltás bora, (a Megváltó Vér). Védőszentje volt a bányászoknak is, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni.
Szent Anna Kultusza rendkívül sokrétű. A középkor után Szűz Márián kívül csak neki alakultak ki búcsújáró kegyhelyei Magyarországon. Templomainkban gyakori a képe, az Anna név kedveltsége is máig folyamatos, egyes helyeken tovább él ma is keddenkénti megemlékezése.

Tisztelete fejeződik ki a személyével kapcsolatos gazdag irodalmi és képzőművészeti hagyományban, a védelmébe emelt templomokban. A Veszprémi Egyházmegyében Pápán, Bében, Pápakovácsiban, Bakonynánán, Bakonytamásiban, Borszörcsökön, Badacsonyban, Lesencetomajon, Veszprémben állnak templomok, kápolnák, melyeknek védőszentje lett. Pápán óvoda is viseli Szent Anna nevét.

Középkorvégi magyar nyelvű Teleki, Érdi- es Debreceni kódexben már olvasható legendája, latinul Temesvári Pelbártnál is. A keddi tisztelet eredetének témája is több hagyományos változatban élt tovább: eszerint egy gazdag magyarországi ifjú, miután eltékozolta vagyonát, bűnbánatot tartva Compostellában, Szent Jakab sírjánál kérdezte Jézust, melyik szent közbenjárását kérje. Megjelent neki Szent Jakab, aki a legenda szerint Jézus unokatestvére volt, s azt a választ adta, hogy minden kedden égessen gyertyát Szent Anna képe előtt s mondjon el három Miatyánkot és három Üdvözlégyet.

A magyar ősköltészet egyik emléke az alábbi archaikus imádság:

Ég szülte Földet, Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját
Középkori forrásokból ismert az ún. misztikus gyertyagyújtásnál mondott felajánló ima, a Szent Anna hét öröméhez kapcsolt koszorúimádság, majd ennek nyomán az Üdvözlégy Mária alapján, a Rózsafüzér imádság mintájára készült Hét üdvözlet Szent Annához kezdetű könyörgés, melyben a hét üdvözlet örömei (titkai): 1. Máriát foganta, 2. Máriát méhében hordozta, 3. Máriát szülte és megpillantotta, 4. Máriát karjain hordozta és tejével táplálta, 5. Máriát a templomban Istennek bemutatta, 6. Máriát látta nehézkesen a világ Megváltójával, 7. Máriát látta a mennyei paradicsomban.

Továbbá ismeretes a Szent Anna-kilenced is, melynek témái: 1. Boldog házasságban, 2. A jó gazda harmadolja vagyonát (alamizsnaosztás),3. Magtalanságban látomása a Szeplőtelen Fogantatásról, 4. Mária születése, 5. Mária tanítása, 6. A hároméves Mária felajánlása a templomban, 7. Mária eljegyzése Józseffel, 8. Szent Anna özvegységben (özvegyek és árvák támogatója: Mettercia), 9. Halála (a jó halál segítője).
Képi ábrázolásai közül a leggyakoribb változat, melyen Anna olvasni tanítja Máriát, illetve az ún. Mettercia-típus (Anna ölében Mária, Mária ölében a kis Jézus). A művészek gyakran párhuzamba állították e képtípus esetében a földi szentháromság alakjait az égi Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) figuráival. A középkori gondolkodók nyomán kialakult az a nézet, hogy a női vonalú szentháromság Krisztus testének a leszármazását hangsúlyozza, míg a hagyományos lelkének isteni eredetét emeli ki.

Az Anna három házasságához kapcsolódó Nagy Szent Család-ábrázolások a 14–16. században voltak igen népszerűek. Ez a képtípus, melynek középpontjába Anna, Mária és Jézus alakját helyezték, nem csupán Anna anyaságának állít emléket, hanem a köré csoportosuló családtagokkal Jézus tágabb rokonságát is bemutatta a nézőnek.
A keresztény ikonográfiában a Mária gyermekkorát elmesélő képciklusokban tűnnek fel szülei Anna és Joachim életeseményei: a főpap visszautasítja Joachim Istennek ajánlott áldozatát, Joachim menekülése, Anna imádkozása kertjében, Angyali üdvözlet Annához és Joachimhoz, találkozás az Aranykapunál.
A legkorábbi ismert Szent Anna-ábrázolások a középkori Magyarország területén a 14. századi marosszentannai, a kiszombori és a veleméri freskók. (A középkori szentkultuszra jellemző volt, hogy egy szent egyszerre volt a település, illetve templomának patrónusa és névadója is.)

Összeállította: Toldi Éva
Forrás: Nagy Emőke: A Nagy Szent Család – Szent Anna kultusza a későközépkori Magyarországon; Katolikus Lexikon; Jankovics Marcell: Jelképkalendárium


« vissza