K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Háború és békevágy I. – Tavaszi filmklub az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok 100. évfordulóján
2019. április 3. - Röviden
« vissza
7ohfbyxemqi6rn2zhwekltu6de.jpg, Woodrow Wilson
Woodrow Wilson
Háború és békevágy I. – Tavaszi filmklub az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok 100. évfordulóján
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Idén tavasszal is jubileumi vonatkozású filmklubot szervez a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény március 29-től június 4-ig, Az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok 1919‒1920. Trianon: a történelmi Magyarország vége címmel.

Ezúttal a filmek tematikája az első világháborút lezáró Párizs környéki békékhez kapcsolódik. A filmklub emellett kitekintést ad a háború és a békeszerződések korának meghatározó nemzetközi politikai szereplőire, kiemelkedő vezető személyiségeire. A nyolcrészes centenáriumi filmsorozat első állomásain az európai és az amerikai győztes nagyhatalmak meghatározó szereplőinek életútjával, politikai törekvéseivel, a háborút lezáró békék feszültségével ismerkedhetünk meg, majd májustól a háborút követő magyarországi eseményekre, Tisza István miniszterelnök 1919. évi meggyilkolásának történetére, a Trianonban elszakított országrészeken élő magyarság küzdelmeire, a két világháború közötti korszak politikájára és kiemelten a trianoni konferenciára fókuszál a filmsorozat. A vetítések helyszíne a Veszprémi Érsekség Gizella terme, ahol minden alkalommal 17 órakor kezdődik a program.

Az első filmvetítés (Mussolini: Út a hatalomig III. rész – cseh–spanyol–olasz–német, 1993.) időpontja március 29-e volt, amikor is életútjának kezdeti állomásain kísérhette végig a közönség a hírhedt olasz fasiszta politikust, Benito Mussolinit, aki később országa diktatórikus hajlamú miniszterelnökeként írta be nevét a történelembe. A filmeposz bemutatja, előrevetíti, hogyan lett olasz szocialistából fasisztává Mussolini, s a tematikához kapcsolódva azt is jelzi, hogyan vetette bele magát a politikus abba a tiltakozó mozgalomba, amely a párizsi békeszerződések revideálásáért szállt síkra. Mussolini hangoztatta: Franciaország és Nagy-Britannia nem teljesítette az 1915-ös londoni titkos szerződésben foglaltakat, amelyek jelentős területeket ígértek Olaszországnak (Dél-Tirol, Trento és Isztria mellett Dalmácia, Albánia, valamint az Oszmán Birodalom egyes területeit, s az afrikai német gyarmatoknak a győztesek közötti elosztásából való részesedést). A Gian Luigi Calderone rendezte filmben főbb szerepekben látható többek között Antonio Banderas, Franco Mescolini, Ivano Marescotti, Susanne Lothar és Toni Bertorelli.

A második alkalommal április 3-án láthatja a közönség a 10 Oscar-díjra jelölt, 5 Oscar-díjat elnyert 1944-es amerikai életrajzi filmet Thomas Woodrow Wilsonról, az USA 1912-ben elnökké választott politikusáról, Henry King rendezésében, többek között Alexander Knox, Charles Coburn, Geraldine Fitzgerald, Thomas Mitchel, Sir Cedric Hardwicke játékával a főbb szerepekben.
A film az 1910-es évektől végigkíséri Wilson politikai karrierjét, törekvéseit a háború ellen. Beszámol arról, hogy 1914-ben az első világháború idején az Egyesült Államok sokáig igyekezett országa semlegességét megőrizni. Idézi az elnök emlékezetes 14 pontját 1918-ból, melyben a nemzetközi jog új alapelveit fogalmazta meg a háború befejezése, a béke megteremtése, az eljövendő háborúk minden lehetőségének kizárása és Európa újjáépítése érdekében. Wilson ellenezte a trianoni békediktátum néhány pontját is; meg kívánta volna őrizni az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági és politikai egységét, át akarta volna alakítani területét az Egyesült Államok mintájára az adott határokon belül, s hirdette, hogy demokratikus elveken alapuló önkormányzattal rendelkező nemzetek szövetségévé kell átszervezni. A film érinti értelemszerűen az amerikai demokraták és republikánusok ősi ellentéteit is, valamint mindennek a háborút illető megítélését, és Amerikának a háború utáni béketárgyalásokban való részvételét.

Április 10-én Európa harmadik meghatározó szerepű politikusának, a francia miniszterelnöknek Georges Clémenceau-nak az életútjába, politikai tevékenységébe tekinthet be a filmklub közönsége, Olivier Guignard 2012-es rendezésében, többek között Didier Bezace, Monia Chokri főszereplésével. Clémenceau a világháborút lezáró párizsi békekonferencia, a versailles-i békeszerződés – és a Magyarországot feldaraboló trianoni békediktátum – legfőbb mozgatója, tető alá hozója volt. Ennek révén Közép-Európában jelentős francia befolyást sikerült kialakítania. Felidéződik a filmben a politikai palettáról az óceánokat összekötő Panama-csatorna építési botránya és a Dreyfus-ügy is.

A filmklub negyedik állomásán a Török Köztársaság megalapítójának és első elnökének, Gazi Mustafa Kemal Paşának, eredeti nevén Mustafa Kemal Atatürknek, a török függetlenségi háború hősének, a későbbi Nobel-békedíjasnak az I. világháború végén a szultánság által aláírt – területi veszteségekkel járó – sèvres-i békeszerződés ellenében való fellépését, a köztársaság kikiáltását és országa első miniszterelnökeként hazája európai példák nyomán történt modernizálását ismerheti meg a közönség, Can Dündar és Haci Mehmet Duranoglu rendezésében a 2008-ban készült dokumentumfilm (Mustafa) alapján.

Április 24-én Magyarország egykori miniszterelnökének, hazai történelmünk egyik legjelentősebb, tekintélyes államférfijának, Tisza Istvánnak tragédiáját – meggyilkolását – elemző dokumentumfilmet vetítenek le Herminamező árnyai címmel, Zsigmond Dezső és dr. Csere Péter 2016-os alkotását. A filmben dr. Bertényi Iván és dr. Raffai Ernő történészek közreműködésével bontakozik ki a kor háborút vesztett Magyarországa, az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság időszaka, a veszteségtől levert ország kibontakozást kereső, de sok-sok véráldozattal járó kegyetlen, elhibázott kísérleteinek korszaka. Megismerkedhet a néző Tisza István életútjával, háborúellenes szemléletével, felelős politikai fellépésével, figyelmeztető jóslatával: egy vesztes háborúval a történelmi Magyarország széthullhat. Majd meggyilkolásának stációit mutatja be a film, illetve azt a közönyt, amely gyilkos(ai)nak felderítésében töltötte el a nyomozószerveket.

Toldi Éva
« vissza