K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Az Anyaszék szíve – Könyvbemutató Veszprémben
2019. március 18. - Értékeink-örökségünk
« vissza
49641895kuldkek.jpg,

Az Anyaszék szíve – Könyvbemutató Veszprémben
^ További képekért
kattintson a fotóra!
„Oh, Szent László, édesatyánk, nyújtsad szent oltalmadat, / Hogy ellenség jöjjön reánk, ne engedd fiaidat…” – csendült a lovagkirályt idéző népének annak a veszprémi ünnepi eseménynek a prológusában, amely az Udvarhelyszék területén lévő hét középkori székely templom falképeit bemutató, fotókkal gazdagon díszített kötet bemutatására szerveződött.
A Kairosz Kiadó gondozásában a múlt év végén megjelent kötet – Az Anyaszék szíve – Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén – írója Udvarhelyi Nándor művelődéstörténész, a gyönyörű felvételek készítője Mudrák Attila fotóművész. Tudományos igénnyel készült munkájuk értékmentő jellegű, figyelemfelkeltő mű, gyönyörű fotóival magával ragadja az olvasót.

Az ünnepi bemutatót a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a KÉSZ Veszprémi Csoportja szervezésében a veszprémi érseki palota dísztermében tartották meg, ahol bevezetésként Sárközi Mária Stella, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének hallgatója adott elő középkori históriás énekeket és a templomi freskók egyik központi alakjának, Szent Lászlónak tiszteletére született népénekeket.

A Gyűjtemény igazgatónője, Udvarhelyi Erzsébet emlékeztetett, hogy pár éve kiállítást is rendeztek a szerzőpáros két korábbi, hasonlóan igényes kiadványának, a Trianon óta már Lengyelországhoz tartozó Oravka fatemploma és az erdélyi gelencei Szent Imre műemléktemplom freskóit bemutató kötetekhez kapcsolódóan.
Udvarhelyi Nándor könyveinek középpontjában a szülőföld, a magyar haza szeretete áll, emelte ki megnyitó gondolataiban Márfi Gyula érsek, s kötetei arra buzdítanak, hogy a magunk kultúráját, a magunk hitét, gyökereinket őrizzük mai széthulló világunkban is, ahol éppen a hazaszeretet értéke került a legnagyobb veszélybe mostanában. Sokan vannak ma, akiknek a szülőföld, a nemzeti kultúra, a helyes és mértéktartó haza- és fajszeretet gondolata semmit nem mond, semmit nem jelent. A migránsoknak egy része is hazátlan, ezért is tudja könnyen elhagyni azt a földet, ahol most éppen tartózkodik, mivel nem kötődik semmihez sem. Ma sokak célja, hogy egy migránsokkal kevert egyesült Európa jöjjön létre, amelyben megszűnnek a nemzetek. Az azonban, aki ma valóban egy egységes Európát akar, nem az egyformaságban keresi az egységet, hanem a sokféleség egységében látja a jövőt. Udvarhelyi Nándor könyvei is ezt sugallják, mutatott rá a főpásztor.

A kötet gazdag tartalmával, szemet gyönyörködtető fotóival szinte élőképeket ad az olvasó elé, méltatta a hiánypótló, rendkívül igényes művelődéstörténeti kötetet S. dr. Lackovits Emőke néprajzkutató, muzeológus. Felhívta a figyelmet arra, hogy Udvarhelyszék freskós emlékei mennyiségükben és minőségükben is páratlanok. Bevezetőjében a szerző rávilágít Udvarhelyszék középponti helyzetére, anyaszékstátuszára 1876-ig. Majd megismerteti az olvasót a térség történetével, s a Nagy-Küküllő mentén húzódó csupán húsz kilométeres körzetben található hét falu (Felsőboldogfalva, Farcád, Székelyderzs, Bögöz, Nagygalambfalva, Rugonfalva, Székelykeresztúr) templomainak értékes falképeivel és ornamentikus mintázatú, feliratokkal megjelölt mennyezeti kazettáival. Elgondolkodtató, mondta a muzeológus, hogy a királyi székhelytől, városoktól távol milyen feltűnően igényes közösség élhetett e térségben egykor, hiszen e közösség tagjai lehettek e kimagasló alkotások megrendelői.

A szerző végigköveti azt a folyamatot, melynek során a székelység megtelepedett ezen a vidéken, s ahogy a nemzetségi-törzsi társadalomból a területi közigazgatás, a székek rendszere kialakult. Felvázolja a plébániai hálózat kialakulását, a székely tisztségviselők feladatait, jogait, a székely nemzetgyűlés szerepét. Majd a fejedelemség történetét tekinti át, s bemutatja az udvarhelyszéki templomépítés és templomdíszítés művészetét.

A freskókat az erdélyi, székelyföldi templomokban is lemeszelték a protestánsok, miáltal eltakarták a képeket, de az értékes falképek így megmaradhattak az utókorra. A festett kazettákkal pedig a gótikus mennyezetet váltották ki a székelyföldi protestáns templomokban a reformáció után. Valamennyi falkép és kazetta eleven színvilágú, szuggesztív, a freskós ábrázolások szépen megrajzolt karakteres arcokkal jelenítik meg a legendák szereplőit.

S. Dr. Lackovits Emőke néprajzkutató részletesen szólt az egyes falvak templomainak falképeiről. A bemutatott hét templom közül egyedül a székelykeresztúri maradt meg római katolikusnak, a székelyderzsi az unitáriusok otthona, a többi pedig református lett. Felsőboldogfalván a 13. és 15. századi falképek Szent Veronika alakját idézik, kezében a Krisztus arcát őrző kendővel, valamint a királyok imádását, illetve a tízezer vértanúnak, a thébai légió katonáinak áldozatát. Farcád szekkótechnikával készült 15. századi falképeinek témája az Utolsó ítélet, Székelyderzs falképciklusa pedig Saul megtérését jeleníti meg, s itt is látható a tízezer thébai vértanú története, valamint a Szent László-legenda monumentális falképsora, amely a legenda összes jelenetét megidézi. Ez a Kárpát-medence legszebb és leggazdagabb ábrázolása e témakörben. Bögöz 13–14. századi falképei három nagy egységben a Szent László-legendát, Antiochiai Szent Margit vértanúságát és az Utolsó ítélet eseményét jelenítik meg. Nagygalambfalván egy 14. századi triptichon látható gazdag festésű keretben, amelynek első szárnyán Árpád-házi Szent Erzsébet betegeket ápol, a középső képen két kiterjesztett szárnyú glóriás angyal között Szűz Mária megkoronázása látható, a másik szárnyon pedig Szent Dorottyát ábrázolták, amint átveszi az almával, virággal teli kosarat Krisztustól. Rugonfalva 14–15. századi falképén a királyok imádását örökítették meg, Székelykeresztúr mezővárosi templomában pedig az Apokalipszis ábrázolása látható egy 16. századi falképen.

A könyvbemutatón Udvarhelyi Nándor Udvarhelyszék anyaszéki szerepéről szólva kiemelte: bizonyára azért kapta ezt a nevet Székelyföldnek ez a területi egysége, mivel összekötő/összetartó/gondoskodó szerepe volt a többi szék között. Már a 14. században Nagy Lajos idejében itt tartották a székely nemzetgyűléseket, a hadiszemléket, s itt volt az anyavárosban a székelyeknek egy (mai kifejezéssel élve) fellebbviteli bíróságuk a 16. században, ahol, ha a saját székükön folyó peres ügyeikben nem voltak elégedettek az ítélettel, akkor ide fordulhattak újratárgyalásért. Szólott a térségben hihetetlen nagy számban található freskós templomról, örömmel jelezve, hogy az elmúlt években számos helyszínen restaurálták a belső terek művészettörténeti kincseit, s az értékmentés ma is folyamatosnak mondható. Kiemelte, hogy fotóművész alkotótársával az is céljuk volt mostani kötetükkel, hogy e turisztikailag sajnos kevésbé ismert régió hihetetlen történeti/festészeti értékeire felhívják a figyelmet. Európában sajnos, ma a keresztény értékek egyfajta leértékelésével találkozunk, mondta, s ezért is érdemes ellátogatni Székelyföldre, ahol a mai napig élő a hit, ahol a tömbmagyarság jobban meg tudta, meg tudja őrizni magyarságát, kulturális és vallási értékeit, hagyományait, mint a szórványokban.

A program énekes könyörgéssel és Mária-népénekekkel zárult Sárközi Mária Stella énekművész előadásában.
Toldi Éva
« vissza